A magyar történelem egyik jelentős csatájára, a 770 éve történt muhi csatára emlékeztek Muhiban. Az 1241. április 11-én vívott harcban az országot elözönlő mongol hadak megsemmisítő vereséget mértek a magyar seregre. Dr. Mengyi Roland, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke ünnepi beszédében azt mondta: „Sokéves hagyomány, hogy Muhi község nagyszabású rendezvénnyel emlékezik meg az 1241-es események hőseiről. Köszönhető ez a program szervezőinek, akik vigyáznak arra, hogy az áldozatok emléke tovább éljen, és a pusztítás utáni ország-újjáépítés máig ható példaként szolgáljon”!
A 770 évvel ezelőtti eseményekre emlékezve Muhiban és a településtől nem messze található emlékhelyen nagyszabású emlékünnepséget rendeztek. A rendezvény a Templomos Lovagok terén kezdődött, majd a részvevők az ismert emlékhelyet is megkoszorúzták. A téren rézfúvós zenekar koncertje fogadta az ünnepség résztvevőit. Köszöntő beszédet többek között Ungvölgyi János, a Templomos Lovagrend Árpád-házi Szent Erzsébet Kommenda kommendátora mondott, majd a IV. Béla Általános Iskola és Óvoda növendékei adtak ünnepi műsort.
770 éve, 1241. április 11-én a muhi csatában az országot elözönlő mongol hadak megsemmisítő vereséget mértek a magyar seregre. A csaknem egy évig tartó mongol megszállás, a tatárjárás az ország lakosságát megtizedelte, területét pusztasággá változtatta.
A mintegy 60 ezer fős magyar haderő kelet felé indult, és április 10-én a Sajó hídjánál vert tábort. A szálláshelyet szekerekkel vettek körbe, az egymást érő sátrak között közlekedni is alig lehetett. Az elbizakodott magyarok nem tudták, hogy már a Batu kán vezette, létszámban egyenlő mongol fősereggel állnak szemben. Az éjszaka folyamán a Sajó-hídnál visszavertek egy mongol támadást, amit a sereg nagy része döntő győzelemnek gondolt, és aludni tért. A mongolok azonban újra támadtak, több helyen átkeltek a folyón és hajnalra bekerítették a magyarokat. A táborra nyílzápor zúdult, a sátrakra tüzet vetettek, a bennlévők pedig a zsúfoltság miatt képtelenek voltak a védekezésre. A tatárok a menekülők számára folyosót nyitottak, de aztán lenyilazták, mocsárba fojtották a halálra hajszolt menekülőket.
Béla az őt védelmezők hősiességének köszönhetően el tudott menekülni, de hadserege megsemmisült. A csatatéren holtan maradt számos főpap és főnemes, kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak.
A mongolok lerohanták a védtelenül maradt országot, csak a várak védői tudtak dacolni velük. A kezükbe került királyi pecséttel megszervezték az aratást és az adóbehajtást, majd ismét nagy pusztítást vittek végbe a lakhelyére visszacsalt lakosság körében. Az Ausztriába menekült Béla királyt Frigyes herceg segítség helyett elfogta, kifosztotta, az uralkodó végül Trau várába menekült.
A mongolok 1242 tavaszán váratlanul kivonultak. Egy nyugati krónika szerint "Magyarországot, mely háromszázötven éven át fennállott, a tatárok hada elpusztította". A lakosság mintegy negyede esett a harcok, a járványok és az éhínség áldozatul - ekkora pusztulást a magyarság csak a későbbi török korban élt át újra. Az ország IV. Béla irányításával épült újjá, így méltán nevezik őt második honalapítónak.
„A történelmi események mindig folyamat-jellegűek, nem volt ez másként a muhi csata esetében sem” – fogalmazott ünnepi beszédében Dr. Mengyi Roland, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke, majd hozzátette: ne felejtsük, a valaha volt legnagyobb eurázsiai birodalom támadott ellenünk!
„Szomorú, elkeserítő történet a muhi csata története, két dolog mégis nemzeti emlékezetünk legdicsőbb fejezetei közé emeli – folytatta a gondolatsort Dr. Mengyi Roland. Az itt elesett hősök Nemzetünk külső veszélytől való megmentése érdekében áldozták életüket. Az óriási pusztítást követően pedig, IV. Béla vezetésével újjáépült és erősebbé vált országunk. Ez, máig ható példaként szolgál.
Egy ország – erős akaratú központi vezetéssel – talpra állt, újjáépült, és IV. Béla méltán kapta a dicsőséges „Második honalapító” elnevezést. Ennek a királynak az emlékére tervezi, az országban egyedülálló módon, egész alakos szobor felállítását Muhi önkormányzata. Úgy gondolom, mi sem méltóbb hely ennek az alkotásnak, mint Muhi község, amely máig őrzője IV. Béla hagyatékának – mondta a közgyűlés elnöke.
Felidézte: Győrffy István történész, néprajzkutató így ír a két világháború között. „Szorongatott helyzetben minden nemzet segítség után néz és mind ráeszmél, hogy legbiztosabban csak önmagára számíthat.” Ezt tették őseink, élükön királyunkkal: önmagukra számítottak, önmagukból építkeztek! Három évtized alatt az ország megerősödött, újjáépült.
Dr. Mengyi Roland a jelen folyamataira utalva azt mondta: ország-építő feladataink nem csak 770 éve voltak, hanem vannak ma is! Igaz, most nem tatár hordák pusztításait kell helyreállítani, hanem az elmúlt 8 év sikertelen kormányzását. Most nem az élet újraindítása a teendő, hanem a hihetetlen méretűre duzzasztott államadósság kezelése a feladat – de úgy, hogy közben a jelenlegi kormány politikai, gazdasági és társadalmi célkitűzései is megvalósuljanak. És ma is igaz: feladataink megvalósításában csak magunkra támaszkodhatunk. Mindazokra, akik tesznek céljainkért, akik építkezni, és nem rombolni akarnak! „A veszteség emlékké válik akkor, ha azt, komoly munka árán kikényszerített siker, újjáépítés követi” – zárta gondolatait Dr. Mengyi Roland.
Az ünnepi beszéd után szabadtéri Szentmise vette kezdetét, amelyet dr. Paskai László bíboros celebrált.
Az ünnepség keretében adták át a Díszpolgári címeket és a Cernus Mihály Emlékérmet is. A Templomos Lovagok terén a megemlékezés a szabadtéri színpad megszentelésével és koszorúzással ért véget. Az emlékműnél a Gödöllői Premontei Gimnázium tanulói emlékeztek a 770 éve történtekre. A megjelentek itt szintén elhelyezték a megemlékezés koszorúit. Az évforduló tiszteletére rendezték meg a településen az I. Muhi Történelmi Íjászversenyt, ahol az ifjak megmutathatták, hogyan harcoltak őseink évszázadokkal ezelőtt.
Dr. Mengyi Roland, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke átvette a település címerével illusztrált emlékplakettet, amelyet Muhi község önkormányzata a csata 770. évfordulója alkalmából készíttetett.
