Március 15.-e nemzeti jelképünk, az az ünnep, amely 1848 óta magyarságunk szimbólumává vált – kezdte ünnepi beszédét Dr. Mengyi Roland, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke. Mint fogalmazott: március 15-e nemzetünk történelmének legszebb napjait idézi. Azokat a cselekedeteket és eszméket, amelyeket hazánk minden polgára magáénak vallhatott 1848-ban és napjainkban is. Ezen a kora tavaszi napon a forradalom lendületére, egy nemzet mindent elsöprő szabadságvágyára emlékezünk. Már gyermekkorunkban lelkünkbe vésődtek a márciusi ifjak bátor tettei, a Nemzeti Múzeum lépcsőjén történt események, az első felelős magyar kormány névsora, a 12 pont, a Nemzeti Dal. Megemlékezünk 1848 jól ismert hőseiről és a névtelenek sokaságáról is, akik hinni mertek a jövőben, és azokban a sorsfordító napokban helyén volt az eszük és a szívük.

Dr. Mengyi Roland hangsúlyozta: 1848. március 15-e utat nyitott az átalakulásnak, a polgári társadalom, a modern nemzetállam létrejöttének. Megteremtette a polgári Magyarország alapjait, a jogállamiságot, a törvény előtti egyenlőséget. Egy nemzet álmodni mert, és ezt az álmot valóra is tudta váltani. Polgárai hinni kezdtek saját magukban, egymásban, és a közös cselekvés erejében. Valódi ünnep ez, amelyet a magyarság alkotott meg saját maga számára.

A Közgyűlés elnöke kiemelte: a ’48-as forradalom és szabadságharc leverését követő emberöltők során többször próbálták március 15-e emlékezetét megszüntetni, és nemzetünket letéríteni arról az útról, melyet a márciusi ifjak jelöltek ki számunkra. Többször élhettek át az egymást követő generációk olyan időket, amikor a kivívott szabadságjogokat újra semmibe vették, amikor lábbal tiporták az emberi méltóságot, amikor a szabadság nem volt más, mint a lelkekben élő égő vágyakozás. Az emlékezés azonban mindig újjáéledt, és képes volt az újralelkesítésre, bátorításra. Így történt ez 1956 őszén, amikor a forradalom kezdeteként országszerte zendült fel a Nemzeti Dal. De ugyanígy a szabadság mámorító érzése hatotta át 1989, a rendszerváltozás eseményeit is.

A jelen kor eseményeire utalva Dr. Mengyi Roland emlékeztetett: csaknem egy évvel ezelőtt, 1848 örökségére támaszkodva, önmagában bízva, egy nemzet ismét álmodni mert: valódi szabadságot, polgári társadalmat, nemzeti önbecsülést, méltóságot. A választófülkékben egy nemzet készült arra, hogy újra emelt fővel, büszkén jelenhessen meg Európa színpadán. Egy évvel ezelőtt a magyar emberek képesek voltak továbbvinni ’48 eredményeit, és lerázták magukról 8 év szocialista kormányzásának megtévesztő, fojtogató hazugságait. A 8 év megnyomorította a nemzetet. Az emberek csalódottá, hitehagyottá váltak. Elszegényedett, napi gondokban megfáradt családok, növekvő munkanélküliség, nehéz helyzetben lévő települések, bizonytalanság, a nemzeti érzések elnyomása, lemaradás jellemezték az egykor büszke Magyarországot.

Az elmúlt évek eseményeit nézve joggal érezhettek sokan úgy ebben a hazában, hogy már gyermekeik, sőt unokáik jövőjét is a mélybe rántották – fogalmazott Dr. Mengyi Roland. Egy évvel ezelőtt a magyarság végre elsöprő választ adott a hazugság politikájára. Visszaszerezte önbecsülését, méltóságát.

Volt egy nemzedék, amely március 15-én a szabadságot remélte – folytatta a Közgyűlés elnöke. A mi nemzedékünknek másfajta nehézségekkel kell szembenézni. Nekünk  a gazdasági szabadságért kell megküzdenünk, a gúzsba  kötő  adóssággal  szemben. A  mi  nemzedékünk  sikere  lehet,  hogy  húsz  évvel a rendszerváltozás    után, végre   új   fejezetet   nyithatunk   Magyarország történelmében. Lezárhatunk   egy  átmeneti,  bizonytalan  és  sikertelen korszakot. Kivételes pillanat,  hogy ezt  a  választóvonalat  mi  magunk húzhatjuk meg az új Alkotmánnyal! A  mi  nemzedékünk  sikere  az  lehet,  hogy  visszaadjuk az országnak  az  önrendelkezés  szabadságát,  megszabadítjuk  az  országot  a nyomasztó terhektől, és a mi sikerünk lehet, hogy egy olyan Magyarországot teremtünk, amely minden tekintetben szabad.

Képviselő-társaihoz szólva a Közgyűlés elnöke figyelmeztetett: „bebizonyítottuk már, hogy képesek vagyunk közös ügyeink érdekében összefogni. Most együtt vissza is kell találnunk a polgári fejlődésnek arra az útjára, amelyet a márciusi ifjak tapostak ki számunkra”. Ma minden lehetőség adott ahhoz, hogy visszarántsuk Magyarországot abból a gödörből, amelybe az elmúlt években került. Most még itt az utolsó esély arra, hogy sereghajtókból újra előre léphessünk – folytatta Dr. Mengyi Roland. Végre nem ellenzéki szerepben toporgunk, hanem aktív és építő párbeszédet folytatunk a kormányzattal. „Azok a célkitűzéseink, amelyeket Képviselő-társaimmal közösen kívánunk megvalósítani, így a rendteremtés, a létbiztonság, a munkahelyteremtés, a családtámogatás, a polgári kormány törekvései között is a legfontosabb helyen szerepelnek” – hangoztatta a Közgyűlés elnöke.

A mai Magyarország a megújulás, az őszinte tettek és igaz szavak országa. A lelkesedés, és a jövőbe vetett őszinte bizalom által válhatnak valóra közös céljaink, és ezáltal teremthetünk egy szebb, élhetőbb megyét magunknak. „És hogy mit kíván a Magyar Nemzet? Legyen béke, szabadság és egyetértés” – zárta gondolatait az Ünnepi Közgyűlésen Dr. Mengyi Roland.

Ünnepi beszédében Dr. Kriza Ákos, Miskolc Megyei Jogú Város polgármestere úgy fogalmazott: mai díszünk, a szív fölé helyezett nemzeti színű kokárda már a készülődéskor üzen. Aki kihelyezi, aki „szívén viseli” a kokárdát, az átérzi, mit jelent küzdeni, mit jelent mindent megtenni jövőnk megvalósításáért. Aki kihelyezi kokárdáját, az nem csak ruházatában kötelezi magát ünneplésre, de gondolkodásában is. E gondolkodás gyakran csak egy napra emlékez, nem arra, mi vezetett oda, hogy március 15-én kitört, kitörhetett a forradalom. A forradalom, amely gyors, hirtelen változást hozott, de évtizedek alapozták meg.

Mint mondta: Magyarország 1825-től készült 1848-ra! Ezt az időszakot reformkornak nevezzük, közös készülődésről beszélünk, egy egész nemzet készülődéséről, és nem az egyének forradalmáról. Ezért lehet 1848 az egyetemes értékeknek, a szabadságnak, a rendnek, a törvényességnek, az alkotmányos magyar demokráciának a forradalma, amelynek ünnepnapja március 15-e.

Az Ünnepi Közgyűlésen fellépett Tolcsvay László, Erkel Ferenc – díjas énekes, zeneszerző. A Himnusz és a Szózat eléneklésében közreműködött az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola kamarakórusa.

Az Ünnepi Közgyűlés után elhelyezték az emlékezés virágait Petőfi Sándor, és Kossuth Lajos szobránál.